Biztos sokan vannak, akik nem igazán tudják, hogy mi is az a mángold, én sem tudtam ezelőtt 10 évvel, az ugyanis nem valami olyasmi, ami a piacon hegyekben áll, mint mondjuk a krumpli vagy a retek. Sőt, én piacon Magyarországon még nem találkoztam vele, csak a budai biopiacon. Amikor először láttam Monty Don műsorában (Fork to Fork), úgy néztem a műsorra, mintha a Holdron termelné.

A mángold a céklának és a spenótnak a rokona, vagyis ő is a beta vulgaris családba tartozik és - ebből következően talán nem is túl meglepően - a magja is pont úgy néz ki, mint a céklának vagy a spenótnak. Vetése, nevelése egyszerű: február végén vetjük közvetlenül a földbe, ha már a föld felengedett, sorokba. Kb. 1 cm földdel takarjuk és utána várunk. Időjárástól függően kb. 1-2 hét alatt csírázik. Ekkor lehet kiegyelni. A növénynek szép, nagy levelei lesznek, így igényli a helyet. Egyébként nem egy igényes növény, normál talajon és megfelelő mennyiségű vízzel nagyon jól elvan, szereti a napot és az árnyékosabb részeket is (de a teljes árnyékot nem). Szedni kb. árilistól lehet, de mindig figyeljünk arra, hogy kb. négy levél maradjon a növényen. Kétéves növény, a fagyokat a gyökere vészeli át és második évben kihajt. Áprilisra a második évben felvirágzik, ekkor húzzuk ki, mivel innentől nem sok levelet hoz. De nem is gond, hiszen eddigre épp megő az új. Hajlamos a tetvesedére, ekkor szappanos vízzel, vagy rebarbara leveléből készült főzettel permetezzük le, gondosan a levelek mindkét oldalát. Az erősen fertőzött növényeket dobjuk ki. Ne használjuk vegyszereket, hiszen pont a leveleit esszük.

Magyarországon boltban eddig csak a fehér nyelű változat magjával találkoztam, ez hatalmasra tud megnőni, a levelek akár 40-60 centisek is lehetnek. Nyugaton jobban kedvelik a sárga és a piros nyelű változatot, ezek kisebbek lesznek, illetve nagyon elterjedt a bright lights nevű keverék, ez zöld, fehér, sárga, rózsaszín és piros nyelű növények keveréke. A zöld és a fehér nyelű növények jobban nőnek és nagyobbak lesznek a többinél. Minegyikre jellemző, hogy párolás, főzés során megőrzi a nyél a színét, így a színkeverékből rendkívül mutatós köret készülhet.

Megenni a levelét lehet, azt, hogy melyik részét, arról viszont már erősen megoszlanak a vélemények: míg egyesek szerint a levél nyele finom, addig mások szerint a levél nyél nélkül, mások szerint pedig az egész úgy, ahogy van. Egy dolog biztos, a nagy fehér nyeles levelek nyele szálas és rágós, annyira nem finom, míg a kis levelek úgy jók, ahogy vannak. Ízük a spenótéra elmékeztet, de nem olyan erős, inkább frissebb, lágyabb.

A mángold - hasonlóan a spenóthoz - oxálsavat tartalmaz, így pl. a vesekőre érzékenyek mértékkel fogyasszák.

És akkor lássuk, mi készülhet belőle:

Az egyik legegyszerűbb, ha kevés olajat hevítünk serpenyőben egy diónyi vajjal, benne megfuttatunk egy felkockázott gerezd fokhagymát és rárakjuk a mángoldleveleket, lefedjük és kb. 3 perc alatt készre pároljuk. Szépen összeesik, de a színek megmaradnak. A párolt mángold ezek után mehet tányérra köretként pl. grillezett halhoz vagy csirkéhez, de kerülhet pirítósra is önállóan, vagy hozzákeverhetjük újkrumplihoz, tartalmasabb köretnek.

Én azonban máshogy szeretem igazán, mégpedig egy quiche-ben (ejtsd: kís). Íme a recept:

Quiche aux poirées (Mángoldos quiche)

Elkészítési idő 1 óra, plusz amíg kihül. Hozzávalók 1 db quiche formához, 4 személy részére (vagy 2 nagyon éhes személy részére):

A tésztához: 10 dkg hideg vaj, 20 dkg fehérliszt (lehet 30%-ban teljes kiőrlésű is), pici só és löttyintésnyi jéghideg víz

A töltelékhez: 1db tojás, 1 kis doboz tejföl vagy 2dl főzőtejszín, 1 olasz paradicsompüré-konzerv, 20 dkg mángold, 5 dkg reszelt sajt, 1 gerezd fokhagyma, só, bors. 

1. Elkészítjük a tésztát. A tészta hagyományos omlós tészta (pâté brisée). Készülhet kézzel, de robotgépben egyszerűbb. Lényeg, hogy az összes hozzávaló hideg legyen és gyorsan dolgozzunk. A vajat a liszttel és a pici sóval összemorzsoljuk, majd egy löttyintésnyi vízzel készre dolgozzuk. Kivesszük a gépből, belenyomkodjuk a formába és 10 percre a hűtőbe rakjuk. Aki szeret flancoskodni, az kinyújthatja és úgy illesztheti bele a tésztát a formába. Fontos, hogy a hűtőbe a már formába nyomkodott tészta kerüljön, mert így a sütés alatt nem fog összeugrani a tészta. Kapcsoljuk be a sütőt 200 fokra, nem légkeverésre. Ha letelt a 10 perc és a sütő bemelegedett, tegyük be a tésztát, hogy elősüssük. Nekem nem szokott gond lenni, de előfordul, hogy felpúposodik a tészta, ezt megelőzhetjük, ha a tésztára sütőpapírt rakunk és rá babot szórunk és úgy tesszük a sütőbe.

2. Amíg a tészta sül, elékészítjük a tölteléket. A mángoldot megfonnyasztjuk pici olajon, hozzádobunk egy gerezd fokhagymát felaprózva. Egy tálba beleütjük a tojást, hozzáöntjük a tejfölt, a paradicsompürét, a reszelt sajtot, sót, borsot és összekeverjük.

3. Összeállítjuk a quiche-t. Ha a tészta a sütőben kezd színt kapni, kivesszük, a fonnyasztott mángoldot elrendezzük rajta, nyakonöntjük a mártással és visszatesszük a sütőbe. Akkor kész, ha kezd barnulni a mártás a tetején. Ekkor kivesszük, megvárjuk, míg teljesen kihül és utána szeleteljük. Hidegen fogyasztjuk, mellé esetleg salátát lehet enni. Igazi meleg nyári ebéd vagy vacsora.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.