A kiskert egyik legmeghatározóbb eleme az ágyás, amibe a magokat és a palántákat elültetjük. Az ágyások kialakítása, elrendezése időt és energiát, esetlegesen pedig pénzt vesz igénybe. Most, január végén, február elején pont a legalkalmasabb az időpont a magaságyások kialakítására, különösen, hogy még a talaj sem fagyott.

A magaságyások nagyon sok előnyt hordoznak magukban a sima felásott földdarabhoz képest. Egyrészről jobban körbejárhatók, kevésbé kell görnyedni és a magasítás tudatja a kertészkedővel, hogy az a növények birodalma, oda lépni nem ildomos. Könnyebb a komposzt és a trágya bedolgozása is. A legfontosabb eleme ugyanakkor a magaságyásnak, hogy hamarabb átmelegszik a talaj és így hamarább kezdődhet a szezon.

1. tipp: Figyeljünk a hely és a talaj megválasztására

Az ágyásokat lehetőleg (ha nem négyzet alakúak) észak-déli irányba tájoljuk, mert így süti őket körbe a nap. Az ágyások telepítésekor figyeljünk arra is, hogy legyen olyan ágyásunk, ami kap árnyékot is, mert sok olyan kerti növény van, ami nem szereti az állandó napfényt. Ha kell, magunk is biztosíthatunk ilyen árnyékot pl. az ágyás szélére vagy mellé ültetett nagyméretű dáliákkal, vagy az ágyás szélére ültetett cirokkal vagy kukoricával.

A magaságyások talaját általában magunk hozatjuk. Itt figyeljünk a jó szerkezetre: bőven tegyünk bele szerves trágyát és komposztot. Ha valaki megengedheti, esetleg perlitet is keverhet a talajba. A talaj legyen kőmentes, különösen, ha gyökérzöldségeket szeretnénk benne termelni.

Az ágyás a növényeké. Nem arra való, hogy azon járkáljunk. Ha rálépünk, a talaj tömörödik, levegőtlenné válik és romlik a vízelvezető képessége, vagyis összességében kedvezőtlenebb lesz a növényeknek.

2. tipp: Figyeljünk a méretre

Egy átlagos ágyás kétszer olyan széles legyen legfeljebb, mint amit a gondozója átér. Ez azért fontos, mert így az egyik vagy a másik oldalról állva is elérjük az ágyás közepét és tudjuk gondozni a középen lévő növényt vagy el tudjuk távolítani a gazt és a szemetet. Elvben az ágyás ugyan bármilyen hosszú lehet, de inkább 2,5 méter legyen a maximális hossza. Ha ennél hosszabb, akkor óhatatlanul is az jut eszébe a kertésznek, hogy ne megkerülje, hanem átlépje az ágyást, ami az ágyásba való akart vagy akaratlan belelépéshez vezet, márpedig az ágyásba belelépni nem szabad (hogy miért, azt lásd az 1. tippnél).

3. tipp: A magasságot a termesztendő növények és a kertészkedő fizikai képességei alapján válasszuk meg

A legtöbb ágyás 20-30 cm magas és ez tökéletesen megfelelő a legtöbb növény számára. Ugyanakkor ha kifejezetten hosszúkás gyökérzöldségeket (pl. feketegyökér, jégcsapretek, sárga- és fehérrépa, paszternák) szeretnénk termeszteni, akkor a 40-50 cm magas ágyás már megfelelőbb.

Szintén, ha már nem megy úgy a hajolgatás, ahogy régen, akkor is érdemesebb a magas ágyást használni. Ha olyan személynek építjük az ágyást, aki kerekesszékkel közlekedik, neki a székéhez kell mérnünk a magasságot.

4. tipp: A keret anyaga sem mindegy

Az ágyás fala épülhet fából, téglából vagy műanyagból is. A normál 20-30 cm-es ágyásokhoz a legjobb és legolcsóbb talán a fa. Egy normál fakereskedésben vásárolhatunk ún. zsaludeszkákat (az oldalaknak) és stafnifát (a sarkoknak) pár száz forintért. Ezek a fák kezeletlenek, így kezelni kell őket az időjárás és a nedves föld kíméletlen lebontó hatása ellen. A kezelés környezetbarát legyen, hogy ne mérgezzük vegyi anyagokkal saját veteményünket.

A magasabb ágyásoknál figyelni kell arra, hogy a benn lévő föld tömege bizony erősen nyomja az oldalakat. Ha itt is a fát választjuk, akkor az oldalak mentén támasztó oszlopokat is be kell vernünk. Itt szóba jöhet még egy betonkeret hobbibetonból vagy zsalukőből (aránylag olcsó), esetleg téglából (ez már drága). Ez utóbbiak már kifejezetten állandó elemei lesznek a kertünknek. A beton nem túl dekoratív, erre figyeljünk. Mint ahogy arra is, hogy ezek a felületek durvák, így megsérthetjük a kezünket munka közben. Ugyanakkor pl. a zsalukő üregei az ágyás szélén virág és fűszernövények ideális tartóhelyeivé válhatnak.

Újabban kezdenek nálunk is megjelenni az egyszerűen felállítható és összecsukható műanyag keretek is. Ezek nem feltétlenül olcsók, de kétségtelenül erősek, tartósak és általában elég dekoratívak is. Leginkább kisebb méretűek, jellemzően 1,2×1,2 méteresek.

5. tipp: Az utakra is gondoljunk

Az ágyások között közlekedni is kell. Minden ágyást körbe kell tudni járni és legalább egy oldalról talicskával is meg kell tudni közelíteni. A gyalog körbejáráshoz 30-40 cm széles út kell, a talicskához 60-80 cm. Ha pedig kerekesszékhez kell építeni az utat, akkor 1,5 méterrel érdemes számolni (vagy még szélesebbel, ha meg is kell tudni fordulni).

Az út leggyakrabban sima föld. A gyakori taposástól az utak földje erősen tömörödik, ami levegőtlenné teszi a talajt és rontja a vízelvezető képességét. Ezért ezek az utak esőben és után, valamint télen kifejezetten síkosak, sarasak. Ugyanakkor a gyomok így is megjelennek rajra, mert őket ezek a negatívumok általában nem (annyira) zavarják.

A fenti problémák kiküszöbölésének egyik módja az utak befüvezése. Ez rossz ötlet. Ugyan jónak hangzik, arra azonban legyünk figyelemmel, hogy bármilyen furcsán hangzik, a fű nem arra van, hogy járjanak rajta. Olyan keveréket válasszunk, ami tűri a taposást (pl. sport). Emellett a füvet gondozni is kell, így elsősorban locsolni és nyírni. A locsoláshoz vízről kell gondoskodni, ami ha nem a csapból jön, akkor a kiskert többi lakójától veszi el a magáét, a fűnyíráshoz pedig fűnyíró kell, ami helyigényes (vagyis az útnak legalább olyan szélesnek kell lenni, mint a fűnyíró), másrészről pedig áram kell hozzá (a benzines fűnyírónkkal nem akarunk bent pöfékelni a zöldségek között). Végezetül a füvet táplálni is kell, ezt pedig leginkább műtrágyával tesszük.

Másik megoldás a kavicsozás. Ez már jó elképzelés, de figyelni kell a gazokra itt is. A kavics kiszórása előtt érdemes geotextillel lefedni az utakat, hogy a gaz ne törjön fel.

Végül, ha szépre vágyunk és meg is engedhetjük magunknak, építhetünk utat járókőből vagy lapból is. A választék hatalmas, bár itt nem kell a 6-8 cm vastag betonkockákat választani, hiszen itt csak gyalogosan járunk majd, esetleg talicskával, elég az 5 cm-es is.

+1 tipp: A kúszó tökféléket ne magaságyásba, hanem kráterbe vagy két ágyás közé ültessük

A tökfélék számára kedvezőbb, ha kráterbe, vagy két dombágyás közé telepítjük őket. Ez kedvez nekik a víz gyökerekhez vezetésében és az indáik napoztatásában is. A kráter könnyen kialakítható a legtöbb kiskertben: a komposzthalomban.

A bejegyzés trackback címe:

https://elefantakiskertben.blog.hu/api/trackback/id/tr83754999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.