Oktoberfest a kiskertben

2012.11.10. 10:24

A kiskertnek is megvan a maga októberi varázsa, ahogy a csípős, harmatos reggelek és a fogyó nappalok fogadják az embert. Ilyenkor kezdődik a betakarítása sok gyökérzöldségnek, köztük a sörreteknek is. Nekem ez az idén a száraz idő miatt kicsit kitolódott, a retek mérete csak október legvégére, november elejére érte utol magát, de végülis nem lehet panasz rá.

A müncheni sörreteknek egyébként valószínűleg az égegyadta világon semmi köze nincs sem a bajor fővároshoz, sem az erjesztett árpaléhez, mert Magyarországon már-már őshonos, a színe fehér, az íze karakteres retek íz. Leginkább a normál betakarítási ideje miatt kaphatta ezt a nevet, hiszen normál időben elvetve (július vége-augusztus eleje) éppen október első felében lehet elkezdeni kiszedni a földből.

 DSC01078.JPG

A sörretek ültetése és ápolása sokban hasonlít a hagyományos hónapos retekhez, de attól némileg eltér. A sörretek ültetési ideje a nyári napforduló után van, ennek a lényege, hogy így a retek csak lombot és gyökeret fejleszt, nem virágzik fel. A földet legalább 20 cm mélyen mozgassuk át, ne legyen benne kő. Mint általában a gyökérzöldségekre erre is igaz, hogy nem a frissen trágyázott talaj a kedvező, lehetőleg olyan helyre ültessük, amit tavasszal trágyáztunk, de az első vetemény nem szívta ki nagyon a talajt. Így jó követője lehet pl. salátának, borsónak. Káposztaféle után ne vessük, hiszen a retek is keresztes virágú. A jó példányok kb. teniszlabda nagyságúak, nem szivacsosak. Hamar összeesnek, így frissen jobbak, ha nem azonnal esszük, hűtve tároljuk. A héjuk vastagabb, mint a hónapos reteknek, így általában hámozva esszük.

A magokat úgy vessük, hogy ne kelljen egyelni, ez egyébként nem nehéz, mivel a magok nagyok. Kb. 10 cm-re kerüljenek egymástól. A magokat kikeléséig gazdagon öntözzük és utána is figyeljünk arra, hogy a növény mindig elég nedvességet kapjon, ezzel serkentjük a nagyobb gumó képződését, csökkentjük a felmagzás esélyét és megelőzzük, hogy a retek csípős legyen.

Hagyományos kártevői a káposztalepke (fehéres-sárga lepke) és a káposztabolha (kis fekete állatka, amelyik pattogva elszalad, ha hessegetjük. Az előbbinek a nagy, zöld hernyói lerágják a leveleket (alaktalan, ovális lyukak a levélen, rosszabb esetben teljesen lerágva, csak az erek maradnak meg), a másiknak a kifejlett formája szívogatja a leveleket (pici lyukacskák tömkelege, sárguló, száradó levelek). Az előbbi ellen könnyebb a védekezés: apró lyukú hálóval le kell takarni a növényeket, hogy a lepkék ne tudjanak rájuk szállni, majd rendszeresen figyelni a leveleket. A peték igen látványosak, a levelek fonákján csoportokban helyezkednek el. Ha megtaláljuk, söpörjük le őket. A hernyókat szintén a levelek fonákján, jellemzően a nyél magasságában keressük. Ha találunk, haladéktalanul szedjük le őket és vérmérsékletünk szerint szabaduljunk meg tőlük (pl. ha van tyúk a kertben, akkor nekik lehet adni). Permetezni is lehet, biogazdálkodásban is alkalmazható permetszerek is vannak, csak kérdezzünk rá a gazdaboltban. A másik ellen nagyon nehéz a védekezés, itt kifejezetten finom szövésű, speciális hálóval, kisebb területen kiegészítőleg csapdázással (Csalomon kalapcsapda) lehet védekezni (meg persze permetezni, de ez utóbbira biogazdálkodásban is alkalmazható permetszert nem találtam).

A bejegyzés trackback címe:

https://elefantakiskertben.blog.hu/api/trackback/id/tr974900003

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.