Eljött a téli napforduló, ha egyszerre csak kicsivel is, de minden nap egyre hosszabbak lesznek a nappalok. Odakint az időjárás éppen téliesen szeszélyes - az elmúlt egy hétben hótól kezdve az ónos esőn keresztül szikrázó napsütésig, -5-től +10 fokig minden volt. Habár azt gondolhatnánk, hogy ilyenkor a kiskert növényei téli álmot alszanak, ez csak mérsékelten igaz, hiszen sok olyan növény van, ami ilyenkor csak takaréklángra veszi a dolgokat, de nem áll le. Ilyen pl. a póréhagyma és a legtöbb áttelelő káposztaféle, mint pl. a kelkáposzta vagy a kelbimbó.

De vannak növények, amiket egyenesen ilyenkor érdemes elvetni. Nem biztos, hogy közvetlenül a szabad földbe, inkább ládákba, bár ha a föld éppen nem teljesen fagyott, hanem az első kb. 5 cm művelhető, akkor oda is lehet, egy már ősszel "bekészített" ágyásba.

DSC05874.JPGHogy miket? Olyan növényeket, amiknek kifejezetten az kell, hogy a magjuk átfaggyon, anélkül ugyanis nem csíráznak ki rendesen. Ebbe a körbe elsősorban leginkább a hagymafélék és azok az ernyősvirágzatúak tartoznak, akiknek kellenek a növekvő nappalok, így a zeller, a szárzeller, a paszternák, a petrezselyem, a fehérrépa és a sárgarépa. Ha most vetjük el őket, azzal pont ezt adjuk meg nekik: hiába van most éppen szép idő, januárban még bízvást számíthatunk kemény fagyokra, amikre ezeknek a növényeknek szükségük van (a fagyos idő legalább 2-3 napon át tartó, -5 fokos hideget jelent). Egyben a répa- és zellerfélék időt is kapnak arra, hogy hírhedten lassú csírázásukhoz erőt gyűjtsenek. Ez különösen fontos azoknak a magoknak, amiket magunk gyűjtöttünk be, a bolti magok elvileg kapnak hideget-meleget a feldolgozás során a megfelelő csírázás érdekében, de nekem az a személyes tapasztalatom, hogy nekik is jót tesz, különösen, ha már közel van a lejárati idejük.

A decemberi vetésnek nem az az elsődleges célja, hogy ezek a növények előbb kezdjenek el növekedni, inkább az, hogy a jó hideg mellett akkorra, amikor el kéne vetni őket, már a talajban legyenek, így nem fog gondot okozni, ha februárban még hó takarja az ágyást, ahova vetni kéne vagy éppen ellenkezőleg, az egész egy sártenger (a sártenger állapotú ágyásokat szigorúan tilos bolygatni, mert akkor kérgesednek, tömörödnek, levegőtlenek lesznek - meg kell várni, hogy maguktól kiengedjenek, feligyák a vizet).

Ha valaki szeretné, hogy mégis előbb meginduljon a növekedés, az az említett fagyos napok után tegye hidegágyba, vagy fűtetlen üvegházba a ládát a magokkal. Az a pár fok plusz, ami az ilyen helyeken napsütéses napokon összegyűlik, éppen elég ahhoz, hogy akár egy-két héttel hamarább beindítsa a csírázást.

A bejegyzés trackback címe:

https://elefantakiskertben.blog.hu/api/trackback/id/tr194983233

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

falusisanzon.blogspot.com 2012.12.29. 20:09:10

Mindig tanulok tőled valamit.Köszönöm az eddigi jótanácsaidat is!