A kiskert nem gyümölcsös, de néhány csemegeszőlő-tőke és ribizlibokor elfér a határán. A gyümölcsfák már nem a "hivatalos" kiskertben, hanem a pihenőkertben kaptak helyet, itt egyszerre adnak árnyékot (majd egyszer, ha megnőnek), díszítenek és képeznek akadálypályát az őrjöngő a felszabadultan játszó siserehadnak.

A szőlőket egy Teréz, egy Eszter, egy Fanni és egy Otelló, valamint egy igen sokatmondó "csemegeszőlő, fehér muskotályos" képviseli. Az almákat pedig két Remo és egy-egy Rewena, Granny Smith és Idared. A Teréz, a Rewena és a két Remo idén három évesek, a többi két éves.

Ezek közül az idén a már három éves Remok és a szintén három éves Teréz adott termést, az egyik Remo már másodszor, a másik Remo és a Teréz pedig először. A hozam nem volt elsöprő, de nem siettetem őket, kicsik még, bízom abban, hogy ami késik nem múlik.

Tavaszi lemosó permetezést kapott mindegyik, valamint szerves trágyát és köszönik szépen, mindannyian nagyon jól érezték magukat egész évben. Sem a leveleken, sem a termésen nem mutatkozott jele betegségeknek, kártevőknek. Ugyanakkor tavasszal erősen öntözésre szorultak, az idei kevéssé csapadékos tavasz okozott némi gondot.

A Remo koraőszi alma, enyhén csúcsos, kicsit savas, de édes, roppanós hússal. Állítólag ha állni hagyják, a húsa kicsit kásás lesz, de nem olyan, mint egy Starking, nem áll el soká, de ez nem derült ki, hamar elfogyott mind.

A Teréz fehéres sárga, nagyobb szemű, laza fürtű csemegeszőlő. A héja vékony, a húsa roppanós, nagyon édes, már-már émelyítő, nem muskotályos. A magja kicsi.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.