Minden év őszén nagy kérdés, mit kezdjen a kiskertes azzal a hatalmas halom növényi maradvánnyal, ami a termés betakarítása után, az ágyás megtisztítása után nagy halomban ott csücsül a kertben. Kidobni vétek, hiszen mindaz, ami azokat a növényeket felépítette, szinte teljes egészében a talajból lett elvéve, vagyis oda kéne visszajuttatni. A helyes válasz: komposztálni kell!

A komposztálás egyszerre könnyű és nehéz feladat, mert nem mindegy, hogy mit, hogyan, hol és mennyi ideig komposztálunk. Az alábbi 3 egyszerű lépést végigjárva a kezdő kiskertesből is jó komposztáló lesz.

1. lépés: A komposztálás módjának kiválasztása.

Lakott környezetben, ahol közel a szomszéd és mi is esetleg vendégeket fogadunk, ott válasszuk az igényes megjelenésű és a szagokat is záró komposztáló ládákat, egy átlagos példányt kb. 10.000.- Ft-ért beszerezhetünk bármely gazdaboltban, barkácsáruházban. Olyat válasszunk, ami méretében is megfelel az igényeinknek. Itt is érvényes az alapvető szabály: mindig egy mérettel nagyobbat vegyünk, mint amekkorát úgy gondolunk, hogy kell.

Ha a szépség és a szagok nem szempont, akkor válasszunk egyszerű megoldást. Négy raklap összeszögelésével pl. kiváló komposztálót lehet építeni, hasonló eredményt érhetünk el egy megmaradt kerítés vagy vadvédő háló körívben lerakásával, ha összedrótozzuk a két végét, hogy ne nyíljon szét. Ha pedig egyáltalán nem akarunk ezzel foglalkozni (pedig érdemes), akkor egyszerűen rakjuk egy kupacba a dolgokat. Lehetőleg mindig két, esetleg három komposztálót építsünk, ha van rá helyünk.

A komposztálónak ne csináljunk aljat, az minden esetben érintkezzen a talajjal, hogy a giliszták és egyéb, a lebontásban fontos szerepet betöltő bogarak szabadon garázdálkodhassanak benne. Mindig napos helyre állítsuk. 

2. lépés: A feltöltés

Nem mindegy, mit és hogyan teszünk a komposztra. A komposzt legnagyobb részt a kiskertből kiszedett növényekből és a konyhai zöldhulladékból álljon. Kerülhet bele kávézacc és mértékkel tojáshéj is. A fűnyesedéket - ha egyáltalán beletesszük, soha ne egyszerre, hanem fokozatosan szórjuk a halomra, ellenkező esetben nemezesedik és elzárja a levegőt a komposz többi részéről. A fás dolgokat, pl. levágott ágakat, gallyakat mindig szecskázva tegyük a komposztba és össz arányuk ne haladja meg a 15-20 %-át a komposztnak. Natúr kartonpapírt is tehetünk a komposztba, de mindig tépjük apróra és vizezzük be előtte. Mintás kartonpapírt csak akkor tegyünk a komposztba, ha biztosak vagyunk abban, hogy a festék természetes. Ellenkező esetben inkább a szelektív hulladékba tegyük.

Soha ne tegyünk bele húst, tejterméket, főtt tésztát, virágzásnak indult gazt és beteg növényi részeket, elhullott állatot, állati ürüléket. Ne tegyük bele továbbá a gyomirtóval kiírtott gaz maradványait se. Ne tegyük bele olyan invazív növények életképes darabjait, amik gyökeret verhetnek benne (ilyen különösen a vadszőlő levágott indája vagy a vaddohány gyökere). Habár lehet, hogy sokak ellenszenvét kivívom ezzel, de ne tegyünk a komposztba lebomlónak feltüntetett zacskókat se (a papír természetesen mehet, de tépjük szét és vizezzük be azt is). a legtöbb lebomlónak mondott zacskó nem bomlik le a komposzthalomban, mert a lebomlásához napfény kell, ami a komposztban nincs. Ha egy ilyen zacskót kinthagyunk a napon, pl. mert kinthagyunk benne valamit, kb. két hét múlva meglepve tapasztalhatjuk, hogy szinte szilánkokra hullik szét, ha hozzáérünk, de a komposztban nem fog semmi sem történni vele. 

Az egyes elemeket mindig lazán, egymással váltakozva tegyük a halomra. A halomra ne álljunk rá és ne tömörítsük. Védjük a kutyáktól, macskáktól, ne hagyjuk, hogy belepiszkítsanak. A kakas maradhat kukorékolni.

3. lépés: Ősszel forgassuk át.

Egy átlagos komposzthalom az első évben gyűlik, majd átforgatjuk, a második évben lerohad és ősszel kikerül az ágyásokba. Ezért érdemes két vagy három ládát/halmot tartani: Az első évben az elsőt töltjük, az év végén a másodikba átforgatjuk, jövőre újra az elsőt töltjük. A második kupac csak pihen, majd az év végén, amikor már teljesen elkészült, bedolgozzuk a talajba. A harmadikban a hirtelen egyszerre felgyűlő, azonos alkotóelemeket gyűjtjük, pl. fűnyírás után a füvet. Ebből hetente, kisebb adagokban adagolunk hozzá az első kupachoz. 

Ha valaki akar, vásárolhat komposztgyorsítót is, ezek  2-3 kilós csomagokban találhatóak meg a gazdaboltok és a barkácsáruházak polcain, általában a trágyák között. Ezek jótékonyan hatnak a komposzthalomra és megakadályozzák a befulladását. Kezdetben, amíg nem vagyunk vérbeli profi komposztálók, hasznosak lehetnek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.