A paradicsomok neveléséről szóló korábbi bejegyzésben a vetéshez és a palántaneveléshez próbáltam tippeket adni, most pedig, már az április végi nyár miatt is a kiültetéssel és az utána való teendőkkel kapcsolatban osztanám meg a tapasztalataimat.

1. tipp: Fontos az időzítés a kiültetéskor

A paradicsomot lehetőleg egy nyirkosabb, hűvösebb napon ültessük ki, ha ilyen nincs, akkor az esti órákat válasszuk, különösen akkor, ha olyan cserépben neveltük a paradicsomot, amiből ki kell szedni ahhoz, hogy elültethessük. A paradicsom nagyon érzékeny a gyökerének a sérülésére, olyan óvatosan bánjunk vele, amilyen óvatosan csak tudunk. Kiületés után bőségesen locsoljuk be, de tápot vagy folyékony trágyát ilyenkor ne adjunk neki.

2. tipp: Karózás, kötözés, hónaljhajtások

A paradicsomot kicsivel mélyebbre ültessük, mint a cserépben volt, mert ekkor oldalgyökereket fejleszt, amik egyrészt támasztják, másrészt így több vizet fog tudni felvenni. Ültetés után rögtön karózzuk ki egy bottal vagy nádrúddal. A kordonos változatoknak kb. 2 méteres, a bokros változatoknak 1 méteres karó kell. Ha valaki nagyon el van eresztve, vehet a paradicsomnak kifejezetten nekik kitalált, spirális alakban tekeredő, általában fémből készült paradicsomkarót.

A karózás folyamatos feladat, ha a hajtás eléri a 25-30 cm hosszúságot a legutolsó kikötözött rész felett, ideje újra hozzákötözni a karóhoz. A kötözésnél lazán kössük a növényt a karóhoz, ne szorítsuk el a szárat. Lehet kapni nem túl drágán kifejezetten ezt a célt szolgáló csipeszeket, érdemes beszerezni belőlük egy nagyobb csomaggal.

A kötözés során amennyiben olyan a fajta, csípjük ki a hónaljhajtásokat. Ezek azok a hajtások, melyek a szár és a nagyobb levelek találkozásából törnek elő. A hónaljhajtásokat azért szokás kicsípni, mert különben a növény túlságosan sok energiát fordít ezek kinevelésére, a termésérlelés helyett. Figyelem, nem minden fajta igényli a hónaljhajtások kicsípését - a csomagon általában ezt külön feltüntetik! Az is előfordulhat, hogy úgy látjuk, maga a növény és a hónaljhajtás is kifejezetten erős. Ilyenkor inkább neveljük a növényt két karóval, bírni fogja. Ilyenkor se kötözzük azonban a hónaljhajtást a főnövény karójához, mert a zsúfolt leveleken könnyebben telepszenek meg a betegségek, nehezebben áramlik a levegő a levelek között.

3. tipp: Figyeljünk a nedvességre és a párára

A paradicsom szereti, ha a talaja állandóan megfelelően nedves, de nem szeret vízben állni. Ne várjuk meg, hogy a levelek kókadni kezdjenek, ha a talaj felső része láthatóan száraz, öntözzük meg a növényt, de úgy, hogy a levelek ne nagyon ázzanak meg. A termés kötődéséhez (vagyis ahhoz, hogy a virágból gyümölcs legyen) az szükséges, hogy a virágok vizesek legyenek, a száraz bibére ugyanis hiába repül rá a pollen, nem fog tudni megtermékenyülni. A legjobban úgy segíthetjük a virágokat, hogy a reggeli, délelőtti órákban párásítjuk a virágok környékét (pl. egy kézi permetezővel) és próbáljuk ezt fenntartani.

4. tipp: Segítsük a beporzást, különösen zárt térben

A paradicsom önbeporzó, a virág saját magát termékenyíti meg, ahogy a légmozgás hatására a pollen rászóródik a bibére. Ebből is fakadóan amennyiben túl mozdultatlan a levegő, pl. mert fólia alatt vagy üvegházban termeljük a paradicsomot, segíti a megporzást, ha óvatosan megrázogatjuk a virágokat a reggeli órákban.

5. tipp: A tápoldatozás nem kerülhető el

Lehet, hogy azt hisszük, hogy a paradicsomnak minden álma, hogy nekünk folyamatosan teremje a fürtőkben lógó édes bogyókat, de ez kb. annyira áll közel a valósághoz, mint az, hogy a tyúkok arra vágynak, hogy egy ketrecben éljék le az életüket, miközben a tojást, amit tojnak, azonnal elveszik tőlük. A valóság inkább az, hogy magától csak "természetes" mennyiségű termést hozna és mivel mi ennek a sokszorosát várjuk el, meg kell adnunk neki mindent, ami ehhez kell. Leginkább a víz mellett tápanyag, amit folyékony tápokból tudunk fedezni. A paradicsom magas kálium és foszfor, kevesebb nitrogén tartalmú trágyát kedvel. Mivel képes a levelén át is hasznosítani a tápanyagokat, így a normál locsolással ellentétben a tápot úgy locsoljuk ki, hogy a levelekre kerüljön. A tápot legalább hetente egyszer kell adni.

Sokak számára talán az a legkézenfekvőbb, hogy nosza, folyékony műtrágyát neki, de olyan paradicsomot éppenséggel a piacon is kapunk, a kiskertbe valami mást érdemes. Ma már lehet folyékony szerves trágyát, humuszt, komposzt-teát kapni a boltokban, ezeket részesítsük előnyben. Készíthetünk ilyet magunk is, pl. csalán erjesztésével (csak olyan helyen, ahol nincs a közelben a szomszéd) vagy házi komposzt-tea készítésével.

+1 tipp: Védjük a paradicsomot a záporok és a jégeső ellen

A paradicsom ágai, hajtásai érzékenyek a hirtelen külső behatásokra, így a jégverésre vagy a lezúduló záporra. A legegyszerűbb de igen hatékony védekezés, ha ilyenkor raschel-hálót terítünk ki a növények fölé, pl. a karók tetére kifeszítve. A háló ugyanakkor ne legyen állandóan a növényen, mert akkor kevesebb termést érlel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.