Az előző posztban röviden áttekintettük, hogy milyen saláták közül választhatunk a kiskertbe, így most lássunk néhány tippet arra, hogyan neveljük őket a kiskertben. Salátát nevelni nem ördöngősség, de vannak fortélyok, amiket ha betartunk, jobb eredményeket érhetünk el.

Figyelem! Az alábbiakban leírt tippek csak a salátákra és nem az endíviákra, radicchiókra, madársalátára és rukolára értendőek. Azok egészen más növények, egészen más igényekkel.

1. tipp: Az évszaknak megfelelően válasszunk salátafajtát

A legtöbb salátafajta márciustól októberig folyamatosan vethetőek a július második felétől augusztus első feléig terjedő időszakot nem számolva. Ugyanakkor a legtöbb fejesedő fajta legalább 90 napot igényel, ami azt jelenti, hogy inkább kora tavaszi vagy augusztus végi vetésre valók. Az áttelelő salátákat szeptemberben, vagy októberben vessük el.

A saláta nem fagyálló. Az áttelelő saláták kivételével a fagyok tönkreteszik a leveleket, a nagyobb fagyok a gyökereket is. Ősszel és kora tavasszal a nem áttelelő példányokat fóliával fedjük. Alatta rendszeresen szellőztessünk. Az áttelelő példányokat a tél közeledtével szintén védjük, pl. szalmával, mulccsal borítsuk, ami alatt melegebb van, de szellőzik.

Július második felében, augusztus első felében ne vessünk salátát, ezek nagyon hamar felmagzanak a száraz, forró időben.

A salátákat kb. 2 hetes ciklusokban folyamatosan vessük tavasztól őszig. Ha kevés a hely, akkor a vetést szaporítótálcán végezzük. Így biztosíthatjuk a folyamatos salátaellátását a családnak akkor is, ha felmagzana a korábbi állomány.

2. tipp: A vetést hűvösebb, nyirkosabb napokra időzítsük

A saláta magja relatív hűvös időben, napfényre csírázik és sok nedvességet igényel. A növény nem túl tápanyagigényes, így külön a salátát trágyázni nem kell a kiskertben. Gyakorlatilag elég, ha közvetlenül a jól felgereblyézett, elegyengetett és jól belocsolt talaj felszínére szórjuk a magot. A magok elszórása után elég, ha picit lenyomkodjuk a talajt. Hamar csírázik, 4-6 nap múlva már láthatóan beindulnak a magok. Ha túl sűrű lett a vetés, egyeljük ki, a kiegyelt példányokat ültessük új helyre.

Lehet palántázni is, ilyenkor egy keltetőtálcát töltsünk fel kb. 5 cm vastagon földdel, nedvesítsük be alaposan és arra szórjuk a magokat, majd egy nagyobb fával óvatosan nyomkodjuk le. Nagyon fontos a direkt fény, különben elkezd megnyúlni a növényke. Akkor lehet kiültetni, amikor már 3-4 rendes levele van. Ne ültessük sokkal mélyebbre, mint a tálcában volt, mert a földdel takart levelek rothadni kezdenek.

3. tipp: Figyeljünk a levelekre

A saláta, különösen a fejesedéskor szereti a vizet, de a pangó vizet kerülni kell. A leveles példányokat lehet felülről is, azonban a fejesedő példányokat - különösen a fejesedés megkezdődése után - már csak a tövénél locsoljuk. A levelek tövénél megülő víz nem jó és kerülni kell, hogy a levelek túl sokáig vizesek maradjanak. Érdemes estefelé locsolni, de akkor, amikor még számíthatunk arra, hogy a levelek megszáradnak.

Kerüljük el a növények sokkolását. Tartsuk locsolással folyamatosan hűvösen és nyirkosan a talajt, ez véd a korai felmagzás ellen is. Ha jégeső közeleg, raschel hálóval takarjuk le a salátát, mert a jég összetöri a leveleket és azok rothadni kezdenek.

4. tipp: A saláta "szereti" a tömeget

A saláta nem bánja, ha szorosan egymás mellett nő a többiekkel, ez általában jó hatással van a levelek mennyiségére is (ennek oka, hogy ha egy növény úgy érzi, egy másik növény ki akarja szorítani, arra előszőr fokozott növekedéssel reagál). Ugyanakkor figyeljünk, mert zsúfolt helyzetekben könnyebben jelenhetnek meg betegségek és terjedhetnek kártevők is, illetve könnyebben felmagzik a növény.

5. tipp: A salátának kevés ellensége van, de azokra figyeljünk

A salátát igencsak szeretik a csigák, ezen kívül megszállhatják a tetvek és lisztharmat is megjelenhet.

A csigák ellen leginkább úgy védekezhetünk, ha a saláta elöregedett, lehajló, sárguló leveleit eltávolítjuk. Ne legyen korhadó, rothadó növény a saláták közelében és ne legyenek felborult cserepek, dobozok sem, ahol a csigák megbújhatnak. Ha csigát látunk, pateroljuk ki őket az ágyásból.

A tetvek ellen a lemosás segít leginkább, esetleg a szappanos vízzel való permetezés. A növényvédő szerekkel csínján bánjunk, hiszen a leveleket meg szeretnénk enni.

A lisztharmat ellen leginkább a fertőzött levelek leszedésével, esetleg permetezéssel lehet védekezni. Javítsuk a szellőzést, figyeljünk arra, hogy a saláta levelei ne legyenek folyamatosan nedvesek.

A saláta legnagyobb ellensége ugyanakkor a száraz meleg, ez ugyanis arra készteti, hogy szárba szökjön és felmagozzon. A felmagzott saláta már nem hoz új leveleket, ráadásul a meglévő levelek nagyon keserűekké válnak. Szedjük ki gyökerestől és mehet a komposztba.

+1 tipp: A tépősalátákat szedjük folyamatosan

A tépősaláták folyamatosan újabb leveleket hoznak, de ha elérnek egy ideális méretet, akkor hamar felmagzanak. A legjobb védekezés ez ellen, ha nem hagyjuk, hogy elérjék ezt a méretet és folyamatosan szedjük a levelüket, így módon egy növényről akár 3× annyi levelet szedhetünk, mintha hagynánk méretesre nőni (természetesen így is felmagzik egy idő után, de addig is nagyobb hasznot hajt). A leveleket kívülről szedjük, körkörösen, ahogy a növény növesztette őket. Mindig hagyjunk 4-5 levelet a növényen és szedés után hagyjuk megfelelően regenerálódni kb. 3-4 hetet. A leveket mindig szedjük és ne vágjuk, mert vágással a belső pici levelek is sérülnek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.